Hogy is kezdhetném el...szeretem amit csinálok, bár...
nem mondom, hogy egy ápolási osztályon dolgozva is ugyan ezt mondanám. A sürgősségi .. a pörgés, a rengeteg ember, beteg ember, a munka, az, hogy nincs reggeli idő, nincs ebéd idő, hogy 5 mentő áll a vizsgáló ajtó előtt, hogy ahogy kilépsz megrohamoznak a beutalót, ,vagy akár TAJ kártyát lobogtató betegek.. az idős nénike apró keze amikor végigsimít az arcomon, a hálás mosoly, a hisztis kirohanás, a várni nem tudó emberek, a türelmetlen (nem is annyira) beteg emberek, a nagyon beteg emberek, a hisztis orvos, a lelkiismeretes orvos, a türelmetlen nővér, az áldozathozó nővér, a mosolygós nővér, a lelkes nővér, az apró kisgyermek aki a kezedbe kapaszkodik, miközben vizsgálja a doktornéni, a vicces ápoló, a nevetséges beutalók, a monitor hangjai, a mentők ajtócsapódási..szóval ezek röviden a sürgősségi mindennapjai...azt hiszem erre születni kell, de ha megtalálod magad ebben a körforgásban, akkor álom munkahely, kevés fizetéssel, de sok szeretettel, amit az emberektől kapok, kapunk, és ezek a pillanatokért érdemes csinálni :)
Ui: a fotón egyik kedves barátnőmmel, kolleganőmmel :)